Sétáló hal, tüsszögő majom és ékszerre hasonlító kígyó

Több mint 200 új fajra, köztük tüsszögő majomra, sétáló halra és ékszerre hasonlító kígyóra bukkantak az elmúlt években a Kelet-Himalája térségében - derül ki a Vadvédelmi Világalap (WWF) jelentéséből, amelyet hétfőn az élőhelyek világnapja alkalmából tettek közzé.

A Rejtett Himalája: Ázsia Csodaországa című jelentés számos szervezet kutatói munkájának eredménye, részletesen bemutat több mint kétszáz új fajt, köztük 133 növényt, 39 puhatestűt, 26 halat, 10 kétéltűt, egy-egy hüllőt, madarat és emlőst.

A 2009. és 2014. között felfedezett 211 új faj előkerülése (éves átlagban 34) a mennyiség és a változatosság szempontjából is igen jelentős eredmény. Rávilágít arra, hogy a Kelet-Himalájai régió bolygónk egyik leggazdagabb biodiverzitású területe.

"Nagy örömömmel tölt el, hogy a térség - amely számos lenyűgöző fajnak ad otthont - továbbra is meglepi a világot a természeti értékeivel és továbbra is elképesztő fajfelfedezések színhelye" - mondta Ravi Sign, a WWF India igazgatója, a szervezet Élő Himalája Kezdeményezés elnöke.

A legmeglepőbb újdonságok közé tartozik az élénk kék színű, sétáló törpe kígyófejű hal (egy különleges sügérféle), amely képes a szabad levegőn lélegezni és akár négy napig is túlél a szárazföldön - igaz, mozgása sokkal ügyetlenebb a kígyóénál. A jelentés beszámol a 2011-ben felfedezett, cerkóffélékhez tartozó mianmari piszeorrú majomról, amely felfelé nyíló orrnyílása miatt minden eső alkalmával sokáig tüsszög, és egy élő drágakőről: az ékköves lándzsakígyóról, amelynek szépsége vetekszik egy gondosan kidolgozott, csodás ékszerével.

A szervezet szakemberei felhívják a figyelmet arra is, hogy a Bhután, Észak-kelet-India, Nepál, Mianmar és Dél-Tibet területén található életteli ökoszisztémákat olyan veszélyek fenyegetik, amelyek könnyen végzetessé válhatnak. A régióban megvalósult fejlesztések következményeként az eredeti élőhelyeknek csupán 25 százaléka maradt érintetlen és a Kelet-Himalájában élő fajok százait globálisan veszélyeztetettként tartják számon.

A területet fenyegető számos veszély közül messzemenően a klímaváltozás a legkomolyabb. A sérülékeny ökoszisztémákat veszélyezteti a helyi túlnépesedés, az erdőirtás, a túlzott legeltetés, az orvvadászat, a vadállatok illegális kereskedelme, a bányászat, a környezetszennyezés és a vízerőművek fejlesztése is.

A Himalája legalább tízezer növényfajnak, 300 emlősnek, 977 madárfajnak, 176 hüllőnek, 105 kétéltűnek és 269 édesvízi halfajnak nyújt otthont. A Kelet-Himalájában csak 1998. és 2008. között több mint 354 új fajt fedeztek fel.

A régió sokszínű állat- és növényvilágának megmentése érdekében a WWF aktívan támogatja a kelet-himalájai országok elmozdulását a terület sokmilliós lakosságát fenntartható módon kiszolgáló gazdaság felé. A szervezet szoros regionális együttműködést kezdeményez annak érdekében, hogy a Föld egyik legsérülékenyebb területén élő emberek a gazdasági ésszerűség keretein belül fejlődjenek, és ne használják túl a bolygó nyújtotta lehetőségeket. Részt vesz azoknak a programoknak a kidolgozásában és támogatásában, amelyek biztatóbb jövőt helyeznek kilátásba az ott élő emberek és az élővilág számára egyaránt, különös tekintettel azokra a ma még ismeretlen élőlényekre, amelyek felfedezése még előttünk áll - olvasható a jelentésben.